2009. dec. 24.
2009. dec. 22.
December 21.
Szabó Lőrinc:
Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe, ami egyenes volt.
Hol van erő és szerencse?
Mi taszít ki? Ki vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, néki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, úgy is, így se,
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj, tovább, nem, az se, nem, nem,
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyílt s elveszett út,
mennyi csapda, mennyi zegzug,
halni lassan, ölni gyorsan,
bent a szívben, kint a sorsban,
s úgy hinni, hogy győztes - vesztes,
eljutunk az egyeneshez:
érdemes volt? érdemes lesz?
Élet
Érdemes lesz? érdemes volt?
Görbe, ami egyenes volt.
Hol van erő és szerencse?
Mi taszít ki? Ki vezet be?
Tőle, hozzá, benne, érte,
nála, néki, mégse, mért ne,
ide, onnan, ott is, itt se
majd ha, már most, úgy is, így se,
mindig, egyszer, érthetetlen,
jaj, tovább, nem, az se, nem, nem,
néha mégis, soha többé,
véle, oda, mindörökké:
mennyi megnyílt s elveszett út,
mennyi csapda, mennyi zegzug,
halni lassan, ölni gyorsan,
bent a szívben, kint a sorsban,
s úgy hinni, hogy győztes - vesztes,
eljutunk az egyeneshez:
érdemes volt? érdemes lesz?
2009. dec. 20.
2009. dec. 19.
Adventi naptár ~ lemaradás
Mivel kicsit lemaradtam az ígért adventi bejegyzésekkel, most röviden, pár pontba sűrítve behozom magam.
- Blog: Balbec Beach. Halál Kelepcében 2.0: átiratok a nagyvilágból
- Hogy itt mennyi minden néznivaló van: Digitális Képarchívum. DKA
- London Review of Books
2009. dec. 15.
December 15.
Örkény István:
GONDOLATOK A PINCÉBEN
"A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alagsori folyosóra.
Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya, lebicegett érte. Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek.
Az alagsorban félhomály terjengett, de azért feltűnt neki, hogy egy sarokban megmozdult valami.
- Cicus! - szólt oda a falábú házmesterkislány. - Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám?
Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele.
Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány - őt nézték cicának - meghökkent. Így még nem beszélt vele senki. Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek előle.
Most jutott eszébe először, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik.
Sőt - mert ilyen telhetetlenek vagyunk! - mindjárt továbbszőtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmesterkislánynak születik?
De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el sem tudta képzelni."
GONDOLATOK A PINCÉBEN
"A labda egy betört ablakon keresztül leesett az alagsori folyosóra.
Az egyik gyerek, a házmesterék tizennégy éves kislánya, lebicegett érte. Szegénykének a villamos levágta a fél lábát, s boldog volt, ha labdát szedhetett a többieknek.
Az alagsorban félhomály terjengett, de azért feltűnt neki, hogy egy sarokban megmozdult valami.
- Cicus! - szólt oda a falábú házmesterkislány. - Hát te hogy kerülsz ide, kiscicám?
Fölkapta a labdát, s ahogy csak tudott, elsietett vele.
Az öreg, csúnya és rossz szagú patkány - őt nézték cicának - meghökkent. Így még nem beszélt vele senki. Eddig csak utálták, szénnel hajigálták, vagy rémülten elmenekültek előle.
Most jutott eszébe először, hogy milyen más lett volna minden, ha történetesen cicának születik.
Sőt - mert ilyen telhetetlenek vagyunk! - mindjárt továbbszőtte ábrándjait. Hát még ha falábú házmesterkislánynak születik?
De ez már túlságosan szép volt. Ezt már el sem tudta képzelni."
2009. dec. 14.
December 14.
Meg tudok tanulni, mondjuk holnapra, olyan jól angolul, hogy probléma nélkül megértsem ezt itt? Nem? Akkor talán holnapután. De mindenképp felírom a karácsonyi listára ezt a könyvet is. Aki pedig érti az angolt, nem úgy, mint én, az hallgasson bele a hangoskönyvbe.
Nick Cave: The Death of Bunny Munro
2009. dec. 13.
2009. dec. 12.
December 11. + 12.
Van az úgy, hogy az embernek nincs ideje bejegyzést írni. Aztán amikor van idő, akkor meg nem működik, aminek működnie kellene. Tegnap is így esett, ma ezért megintcsak két dologgal tartozom.
Először is egy írót ajánlanék figyelmetekbe.
Arthur Schnitzler bármelyik írásást vettem eddig a kezembe, nem csalódtam benne. A századforduló (nemcsak bécsi) irodalmának egy fontos alakja, akinek "Traumnovelle" c. műve ihlette Stanley Kubrick filmjét, az "Eyes Wide Shut-ot". Az olyan kifejezések írásaival kapcsolatban, mint a társadalomkritika, a forradalmi belső monológ, mint újítás, unalmasnak hathatnak, de művei ízesek, életszagúak és rendkívül élvezhetőek.
Aztán ajánlanék még egy jó kis blogot különleges vagy kevésbé különleges, de mindenféleképp jól megtervezett és összegyűjtött könyvborítókkal, The Book Design Review. Kellemes lapozgatást.
Arthur Schnitzler bármelyik írásást vettem eddig a kezembe, nem csalódtam benne. A századforduló (nemcsak bécsi) irodalmának egy fontos alakja, akinek "Traumnovelle" c. műve ihlette Stanley Kubrick filmjét, az "Eyes Wide Shut-ot". Az olyan kifejezések írásaival kapcsolatban, mint a társadalomkritika, a forradalmi belső monológ, mint újítás, unalmasnak hathatnak, de művei ízesek, életszagúak és rendkívül élvezhetőek.
Aztán ajánlanék még egy jó kis blogot különleges vagy kevésbé különleges, de mindenféleképp jól megtervezett és összegyűjtött könyvborítókkal, The Book Design Review. Kellemes lapozgatást.
2009. dec. 10.
December 10.
"Néha azt szokták mondani, hogy a Szépség csak afféle fölszínes valami. Lehetséges. De legalább nem olyan fölszínes, mint a Gondolat. Nekem a Szépség a csodák csodája. Csak sekélyes emberek nem ítélnek azután, amit látnak. A világ igazi titokzatossága az, ami látható, nem az, ami láthatatlan. Igen, Gray úr, az istenek jók voltak önhöz. De amit az istenek adtak, azt hamar vissza is veszik. Csak egypár éve van, hogy igazán, tökéletesen és egészen éljen. Ha elmúlik az ifjúsága, szépsége is vele vész, és akkor tüstént fölfedezi, hogy nincs több diadal számára, vagy be kell érnie azokkal a nagy győzelmekkel, melyeket a múltjára való visszaemlékezés keserűbbekké tesz, mint a vereségeket. Minden eliramló hónap közelebb hozza önt valami borzasztóhoz. Az idő féltékeny önre és harcol a liliomai és rózsái ellen. Aztán megsápad, arca beesik, szeme elhomályosodik. Iszonytatóan szenved majd... Ó, élje az ifjúságát, amíg fiatal. Ne pocsékolja el napjai arányát, ne hallgasson a szobabölcsekre, ne igyekezzen elhárítani a reménytelen kudarcot, és ne adja oda életét a tudatlanoknak, a közönségeseknek, a hitványoknak. Ezek afféle beteges ábrándok, korunk hamis eszméi. Élje azt a csodálatos életet, mely önben van. Semmi se menjen veszendőbe. Folyton-folyvást új és új meglepetéseket hajszoljon. Ne féljen semmitől... az új hedonizmus - erre van szüksége századunknak. Ön lehet látható jelképe. Az ön egyéniségével mindent megvehet. A világ magáé, egy idényre... Mihelyt megismertem, láttam, egyáltalán nincs tudatában annak, hogy micsoda és hogy mi minden lehet. Annyi minden volt önben, ami elbűvöl engem, hogy éreztem, mondanom kell valamit önnek önmagáról. Arra gondoltam, milyen tragikus lenne, ha szétforgácsolódna. Mert az ifjúsága nagyon rövid ideig tart majd, nagyon rövid ideig. A közönséges mezei virág elhervad, de aztán újra kivirul. Az aranyeső júniusra éppúgy sárgul, mint most. Egy hónap múlva piros csillagok gyúlnak az iszalagon, és leveleinek zöld éjszakája minden évben rengeti majd piros csillagait. De mi soha többé nem kapjuk vissza ifjúságunkat. Az öröm ütőere, mely bennünk lüktet húszéves korunkban, meglassul. Tagjaink elaszlanak, érzékeink megpudvásodnak. Förtelmes babákká fajzunk, és a szenvedélyek emléke riaszt, melyektől túlságosan féltünk, azok az isteni kísértések gyötörnek, melyeknek nem mertünk engedni. Ifjúság! Ifjúság! Nincs is a világon más semmi, csak az ifjúság."
Egy nagy kedvenc, Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Egy nagy kedvenc, Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
2009. dec. 9.
December 8. + 9.
Tegnap valahogy lemaradtam a posztírással, ma is csak későn jutok hozzá, sajnos ez van. Viszont ma emiatt két dolog jár, mégpedig két link. Amelyiket ismeritek, lehet újra lapozni, amelyiket esetleg nem, akkor tudtam mutatni valami újat.
The NewYorker - The Book Bench
2009. dec. 7.
December 7.
Ma megint elsőbbséget élvez valaki az ablaknyitásnál. Mégpedig Arwen, mert szereti Fodor Ákost.
Kis-reneszánsz
szerelemtõl álmatlan forogtam
hajnalig - akkor
megszámoltam, hogy orrában két luk van.
Mosolyogtam és elaludtam.
Kis-reneszánsz
szerelemtõl álmatlan forogtam
hajnalig - akkor
megszámoltam, hogy orrában két luk van.
Mosolyogtam és elaludtam.
2009. dec. 6.
2009. dec. 5.
2009. dec. 4.
2009. dec. 3.
2009. dec. 2.
December 2.
F.A.Z. Romanatlas. Egy kis könyves utazás a világ körül. Válassz ki egy úticélt és nézdd meg miféle könyvet ajánl a világtérkép. Jó kis játék.
2009. dec. 1.
Adventi naptár ~ December 1.
A hétvégén volt advent első vasárnapja, ma pedig december elseje van. Ma kell kinyitni az adventi naptár első kis ablakját. Kezdődik (vagy folytatódik) a karácsonyi készülődés és őrület. Csomagolópapír kukkant ki a bevásárlótáskákból és mindenhova dugdossuk a kiválasztott ajándékokat. Készülök az ünnepekre én is. Karácsonyig a blogon is minden nap kinyithattok egy ablakot és találhattok egy apró meglepetést.
Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
Weöres Sándor
A naptár első ablaka egy rövidke idézetet rejt.
Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.
Weöres Sándor
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
