P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez!

Megfogadtam, hogy addig nem kezdek új olvasmányba, amíg be nem fejezem azt a fél polcnyi megkezdett könyvet, ami rám vár. Azt hiszem ez most az a kivétel, ami érősíti a szabályt.

Bár szeretem ezt a fajta angol humort, ami az olyan sorozatokat is jellemzi, mint a „Csengetett Mylord?”, ez most nem tudott megfogni. Kicsit sok volt talán az egy regényre eső szélhámosok, csalók és simlis alakok aránya, még ha a maga módján kedves is a történet. Nem sikerült befejezni, félretettem. Talán egy legközelebbi hosszabb vonatútra magamal viszem, amikor az embert nem zavarja, ha néha leejti a könyvet a térdére és elbóbiskol.

Wodehouse, P. G.: Forduljon Psmithhez! Budapest, Ciceró, 2005.